Elhunyt dr. Skaliczki Judit

Emlékezés

dr. Skaliczki Judit 2024. február 3-án elment örökre. A tőle megszokott határozottsággal és gyorsasággal, mondván, „ha változtatni kell, hát változtassunk”.
Skaliczki Judit Szegeden született 1945. június 7-én. Mindig vonzódott szülővárosához, bár valójában Budapesten nőtt fel, így amikor 1968-ban megszerezte az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán magyar nyelv és irodalom szakos középiskolai tanári, illetve okleveles könyvtáros diplomáját, visszament Szegedre, ahol a Somogyi Könyvtárban kezdte meg pályafutását. Kezdetben könyvtársoként, majd osztályvezetőként tevékenykedett itt tíz éven át.

Nevét a szakmában nagyon gyorsan megismertük, mint aki elkötelezett híve volt a zenei kultúra terjesztésének. Ennek érdekében következetesen képviselte a közkönyvtárakban a zenei gyűjtemények létrehozását, a zenei részlegek kialakítását. 1972-73-ban zenei és audiovizuális kurzuson képezte tovább magát, hogy minél szakszerűbben támogassa a könyvtárak munkáját, 1972-1986-ig a Magyar Könyvtárosok Egyesülete Zenei szekciójának elnökeként is. Elengedhetetlennek tekintette a zenei könyvtáros munkakör megteremtését, a képzést, a zenei gyűjtemények egységes feltárását, zenei programok meghonosítását.

1978-ban családjával Budapestre költözött, így újra elhagyva szülővárosát, a fővárosban folytatta munkáját. 1978-1983-ig az Országos Széchényi Könyvtár szakreferense, majd 1983-1996 júniusáig a Könyvtártudományi és Módszertani Központ Hálózatfejlesztési Osztály Koordinációs osztályvezetője volt. Ebben az időszakban nagyon intenzív, tartalmas szakmai munka folyt a KMK-ban, amiben Skaliczki Juditnak meghatározó szerepe volt.
Kezdeményezéseivel egy új könyvtárkép, könyvtáros szemlélet megalapozását célozta meg, legtöbb esetben eredményesen.

Fontosnak tartotta, hogy amikor 1990-ben a megyei könyvtárigazgatók tanácsa döntött egy új szakmai szervezet, a könyvtárakat tömörítő Könyvtári és Informatikai Kamara létrehozásáról, annak ügyviteli feladatait a KMK lássa el, segítve ezzel is munkánkat. 1995-ben a KIK vezetőségválasztó közgyűlése főtitkárává választotta, így még szorosabbá vált a szakmai ügyek közös képviselete. 

1995-ben Bölcsészettudományi doktorrá avatták, de a tanulást, önképzést egész életén át folytatta, újabb és újabb ismeretek megszerzésére törekedve. 

1996. július 1-vel széleskörben ismert és elismert szakmai munkájának köszönhetően a Művelődési és Közoktatási Minisztérium felkérte a Könyvtári Osztály vezetésére, újjászervezésére. Ekkor alkalma volt arra, hogy a szakma megkezdett újításait, törekvéseit az ágazati irányítás lehetőségeit kihasználva felgyorsítsa, koordinálja. 

Alapelve volt, hogy a szakmát nem lehet annak bevonása nélkül irányítani, ezért munkamódszerében meghatározó volt a különböző munkacsoportok működtetése, a szabályozások, fejlesztések tervezetének érdemi megvitatása adott szakértők, szakmai szervezetek képviselőivel. 

Még ebben az évben megszületett és 1997. év január 1-jén hatályba lépett a könyvtárak első törvényi szintű szabályozása, az 1997. évi CXL-es kulturális törvény, ami a mai napig megfelelő kereteket ad a könyvtárak korszerű működéséhez.

Következetesen dolgozott azon, hogy a törvényben foglaltakat mielőbb konkrét megvalósítások kövessék. Az ágazati irányítás egyik legfontosabb feladatának tartotta a könyvtári stratégia megalkotását, amiben az esélyegyenlőség növelése érdekében az Országos Dokumentum-ellátó Rendszer létrehozását, a könyvtárak állományának megújítását, a korszerű információszolgáltatáshoz szükséges telematikai fejlesztéseket tekintette elsődlegesnek. Mindehhez sikerült törvényben garantált központi költségvetési forrásokat is rendelni, amelyek közül az ODR és az Érdekeltségnövelő támogatás az állománygyarapításhoz a mai napig is működik. 

A 2003-2007-es könyvtári stratégia így már a minőségi szolgáltatások növelését, ennek érdekében a minőségfejlesztés és minőségirányítás bevezetését, a fizikailag hátrányos helyzetűek ellátását tűzte napirendre, közelítve az Európai Uniós könyvtári normákhoz, trendekhez. 

Tudta, hogy az egész ország minőségi könyvtárellátását csak hálózatban lehet fejleszteni, így kiemelt célkitűzése volt a kistelepülési könyvtárellátás új alapokra helyezése, annak finanszírozása, amelyből később kifejlődött a Könyvtárellátási Szolgáltató Rendszer. A KSZR munkacsoport irányításával jelentős szakmai támogatást nyújtott a szolgáltató könyvtáraknak új feladatuk ellátásához.

A 2008-2013 közötti könyvtárfejlesztési stratégia, a Portál program a tartalomszolgáltatás bővítését, az olvasáskultúra fejlesztését, a felnőttképzés támogatását, a nemzetiségi lakosság könyvtári ellátását tűzte ki célul. Megvalósításukra egy jól átgondolt, a szakmával megvitatott jelentős forrásokat biztosító európai uniós pályázatok kerültek kiírásra (TIOP, TÁMOP), amelyek úgy a könyvtári infrastruktúra, mint a tartalomszolgáltatás fejlesztéséhez jelentős mértékben hozzájárultak.

Elindította a minőség alapú szakfelügyeletet évtizedes hiányt pótolva, amelyhez új akkreditált tanfolyamon szakértőket, szakfelügyelőket kellett képezni. A könyvtárosok hétévenkénti kötelező továbbképzéséhez központi támogatást szerzett, ösztönözte új ismereteket nyújtó tanfolyamok akkreditálását nemcsak a Könyvtári Intézetben, hanem nagyobb vidéki könyvtárakban is.

Két ciklusban is – 1996-1998, 2005-2011 – bekapcsolódott a Nemzeti Kulturális Alap Könyvtári Szakmai Kollégium munkájába, amely szoros együttműködésre adott lehetőséget a könyvtári stratégiákban megfogalmazott fejlesztések összehangolására a minisztériumi és a NKA források felhasználásában. 

Skaliczki Juditnak elévülhetetlen érdemei vannak a minőségirányítás, minőségmenedzsment bevezetésében a hazai könyvtárügyben. Ezúttal is ő járt élen a tanulásban, amikor 1994-2011 között, elsősorban angol nyelvterületen nemzetközi szemináriumokon a legkiválóbb szakemberektől tanulta – Zalainé dr. Kovács Évával, az IKSZ elnökével – a minőségmenedzsment elméleti alapjait, tanulmányútjaikon a gyakorlati megvalósításokba is betekintést nyertek. Teljesen elköteleződtek a TQM alapú minőségirányítás mellett. Tudásuk átadására 2001-ben 120 órás tanfolyamot akkreditáltattak „Minőségmenedzsment a könyvtárban” címmel, majd a Bács-Kiskun Megyei Katona József Könyvtár felnőttképzési intézményként megindította a tanfolyamot.

Skaliczki Judit irányításával Minőségfejlesztési munkabizottság dolgozott az európai értékelési keretrendszer könyvtári adaptálásán, így Könyvtári Közös Értékelési Keretrendszer állt rendelkezésre a könyvtárak minősítéséhez. 

2010-ben a munkabizottság javaslata alapján az oktatási és kulturális miniszter rendeletben szabályozta a Minősített könyvtár cím és Minőségi díj adományozásának feltételeit, amelyet pályázati úton lehetett elnyerni. A miniszter nevezte ki a Könyvtári Minőségügyi Bizottság tagjait, és a rangos elismeréseket is ő adta át a díjazottaknak. Óriási előrelépés volt ez a könyvtáros szakmában, ami nemcsak a hazai szolgáltató szférában volt úttörő jelentőségű, hanem egyértelműen európai minősítési szintre emelte a hazai könyvtárakat összehasonlítható, teljesítmény alapú minősítési gyakorlat megindításával.

Skaliczki Judit nem csak a szaksajtókban publikált rendszeresen, hanem több önálló kötete, különböző kiadványokban tanulmányai jelentek meg, így a nyilvánosság folyamatosan követhette szakmai álláspontját, gondolatait. Minden stratégiai ciklust részletes, tényekre alapozott elemzés, értékelés vezetett be, amiben őszintén, kritikus hangon szólt a hiányosságokról éppen úgy, mint az eredményekről, amiből mindig több volt.

Előadásokat tartott, tananyagokat fejlesztett, tanított számos tanfolyamon, mivel a könyvtárosok képzését, önképzését mindig kiemelt fontosságúnak tartotta. Naprakész tájékozottsággal rendelkezett, nemcsak a hazai és külföldi könyvtáros szakma kérdéseiben, hanem széleskörű érdeklődésének köszönhetően számos kulturális területen.

2010. február 1-jével – az időközben többször nevet és szervezeti felépítést váltó, akkor éppen – az Oktatási és Kulturális Minisztérium főosztályvezető-helyetteseként vonult nyugdíjba, de bizonyos feladatok elvégzésére még továbbra is megbízást kapott a szakállamtitkártól. Nem meglepő, hogy ezek az Európai Uniós pályázatok, az NKA Könyvtári Kollégiumában való közreműködés, a Márai Program és a könyvtári minőségirányítás volt.

Számos elismerést, kitüntetést kapott, egyebekben az Informatikai és Könyvtári Szövetség 2006-ban alapított Könyvtárügyért díját elsőként vehette át, 2010-ben egész élete munkásságát a Köztársasági Érdemrend Lovagkeresztjével ismerték el, majd 2012-ben tudományos munkásságáért Széchényi Ferenc-díjban részesült.

Sokszor készítettünk szófelhőt, ha a legfőbb jellemzőket szerettük volna számba venni. Nos, Judit szófelhőjében biztos helyet foglalhatnak el ezek a fogalmak: család – szakmai elkötelezettség – stratégia – minőség – kitartás – folyamatos tanulás – csapatmunka – esélyteremtés – empátia – nyitottság – jókedély – zene.

Mi, akik még itt vagyunk, emlékezzünk a közös múltra, az együtt megélt évekre, napokra, amiben sokkal több az öröm, mint az utolsó idők nem felejthető keserűsége. Hatalmas az örökség, így nagy a felelősség. Skaliczki Judittal lezárult egy megismételhetetlen korszak 10 éve már, de tudom, hogy sokan vagyunk, akik továbbra is hiszünk abban az elkötelezett, példaadó életútban, aminek ő most a végére ért. Merítsünk hát erőt belőle, és összefogva menjünk tovább legjobb tudásunk és akaratunk szerint az úton úgy, hogy a könyvtárosság hivatás maradjon.

Családjának megnyugvást, sok erőt adó emlékezést kívánunk. Nyugodj békében, bennünk élve tovább.

2024. február 8.

Ramháb Mária