Emlékét megőrizzük, nyugodjon békében! Temetésének időpontja: 2023. január 5., 15 óra. Veszprém, Vámosi úti temető.
Varga Béla kiemelkedő szerepet játszott Veszprém és Veszprém megye könyvtárainak életében, felsorolni is nehéz, hogy mi minden fűződik a nevéhez.
Az egyszerű származású, de érdeklődő, sokat olvasó fiatalemberre Páldy Róbert figyelt fel. Az első budapesti könyvtáros tanfolyam elvégzése után a békéscsabai könyvtárba került szervező könyvtárosnak. Állandó tudásvágy jellemezte: a tanfolyam után megszerezte a felsőfokú végzettséget is. Önéletrajzi könyvében nem mulasztotta el megemlíteni, hogy a Békéscsabán töltött időszak mennyire fontos számára abból a szempontból, hogy sok mindennel ott találkozott először, ami később az életének a szerves része lett.
Az alföldi kitérő után visszakerült Veszprém megyébe: dolgozott Pápán és Balatonfüreden is, de pályafutása a megyei könyvtárban teljesedett ki, melyet 30 éven keresztül vezetett. Részese, sőt egyik motorja volt annak az időszaknak, amikor kialakult a mai könyvtári hálózat, a falusi könyvtáraktól a megyei könyvtárakig. Személyiségének és tudásának köszönhetően olyan összetartó szakmai közösség jött létre a megyében, melyre a mai napig nosztalgiával gondolunk.
Igazgatása alatt, 1968-ban költözött a megyei könyvtár a múzeumból mai helyére, a régi püspöki jószágkormányzóság épületébe. Az új helyen a kor igényeinek megfelelő közkönyvtárat hozott létre szabadpolcos kölcsönzővel, olvasóteremmel, gyermekkönyvtárral, zenei részleggel, nyomdával, rendszeres könyvkiadással. Nagy hangsúlyt fordított a helyismereti munkára és kiadványokra, az olvasókkal és a társintézményekkel való együttműködésre. Vezetése alatt nyerte el a könyvtár a „tudományos” minősítést. Neki köszönhető az is, hogy Eötvös Károly nevét viselheti a veszprémi megyei könyvtár.
Nagyon fontosnak tartotta, hogy a könyvtár a maga eszközeivel, bibliográfiák összeállításával segítse a tudományos kutatómunkát. Aktív korában is támogatta a helyismereti kutatásokat, az ilyen jellegű kiadványok szerkesztését és kiadását. Ezt a tevékenységét nyugdíjasként is folytatta egyrészt a népszerű Bakony-Balaton kalendárium sorozattal, másrészt a veszprémi és megyei vonatkozású lexikonok szerkesztésével. A lexikonok szócikkeinek javítgatását, pontosítását szinte utolsó napjaiig folytatta.
Kezdeményezésére az országban az elsők között jött létre a Magyar Könyvtárosok Egyesületének helyi, Veszprém megyei szervezete, melynek munkáját mindig támogatta, és melynek haláláig tiszteletbeli tagja volt. Az egyesület országos vezetésében az Ellenőrző Bizottság tagjaként már korábban is dolgozott.
Munkásságát 2010-ben Magyar Köztársasági Arany Érdemkereszttel ismerték el. Veszprémben 2001-ben Pro Urbe, 2010-ben pedig Pro Meritis-díjat kapott.
Varga Béla maradandót alkotott mind a könyvtári rendszer megalapozásában és működtetésében, mind a helytörténeti kutatásban.